Számítástechnika
HDD

Nagymennyiségű adat tárolására képes merev, mágneses bevonatú tárolólemezeket használó háttértároló, melyet különböző méretben, sebességben és kapacitásokban gyártanak. Ezen helyezkednek el az adataink, az operációs rendszer és az alkalmazások.

[%IMAGE=5449%]Nagymennyiségű adat tárolására képes merev, mágneses bevonatú tárolólemezeket használó háttértároló, melyet különböző méretben, sebességben és kapacitásokban gyártanak. Ezen helyezkednek el az adataink, az operációs rendszer és az alkalmazások. A számítógép a merevlemezen tárolja az adatokat, az operációs rendszert és az alkalmazásokat. Nagy mennyiségű adat tárolására képes, alapvetően nem hordozható, de mobilizálható háttértároló. Jelenleg két asztali számítógépben használatos merevlemeztípus különböztethető meg : a leggyakoribb és lassan elavultnak tekinthető az IDE ( ATAPI ) csatolófelületű, asztali számítógépekben és számos noteszgépbentalálható ilyen merevlemez. Jelentős előretörés tapasztalahtó a Serial ATA csatlakozó felülettel rendelkező meghajtók frontján, az új számítógép konfigurációkban egyre inkább átveszik az IDE buszos modellek helyét. A Serial ATA szabvány gyorsabb, megbízhatóbb átvitelt biztosít, és csatlakoztatásához nincs szükség széles szalagkábelre, így helytakarékosabb is. A mai merevlemezek kapacitása akár 500 GB-ot is meghaladhatja. Az angol Winchester kifejezés az IBM belső fejlesztési kódneve volt ennek az adattárolónak. A merevlemez belsejében kemény fémtányérokon helyezkedinek el adataink, mágneses formában.     [%BOLD%]Merev lemez alapok, történelem[%BOLD%]   A merevlemezt az 1950-es években találták fel. Az első meghajtók 20 colos -ak voltak és csak pár MB -ot voltak képesek tárolni. Eredetileg "fixed disk" azaz rögzített lemeznek hívták vagy Winchester - nek ami egy kódneve volt egy népszerű IBM terméknek.   Később kapták a nevet merev lemez hogy megkülönböztessék a floppy lemeztől. A merev lemezeknek merev tányérjuk van amin a mágneses bevonat van, nem úgy mint a magnókban és floppy meghajtókban megtalálható hajlékony műanyag film.   Alapvetően a merevlemez és a magnó nem sokban különböznek. Mind a kettő ugyanazt a mágneses rögzítési technikát használja. A merev lemezek és magnók egy másik fontos dologban is megegyeznek, a mágneses médium könnyen törölhető és újraírható, és  emlékezni fog a médiumon tárolt mintára mágneses sok évig.   Nézzük meg a idő különbségeket a merev lemez és a kazettás magnó között:   - A mágneses rögzítő réteg egy vékony műanyag szalagon van a magnóknál. Egy merev lemezben a mágneses rögzítő réteg egy nagyon pontos alumínium vagy üveg lemezen van. Majd a merev lemez tányérokat tükör simára polírozzák.   - A kazettánál van gyors előre és hátra tekercselés amivel a kazetta bármely pontjára eljuthatunk. Ez több percet is igénybe vehet egy hosszú kazettánál. A merevlemez esetében bármely pontra eljuthatunk a lemez felületén a szalagos tárolókhoz képest szinte azonnal.   - A magnónál az író/olvasó fej közvetlenül hozzáér a szalaghoz. A merev lemez író/olvasó feje csak "repül" a lemez fölött sohasem ér hozzá.   - A szalag a magnóban nagyjából 5.08 cm halad másodpercenként. A merevlemez tányérja a fej alatt akár 272 k/h is foroghat.   Ezen különbségek miatt egy modern merevlemez hihetetlen mennyiségű adatot képes tárolni nagyon kis helyen. Valamint a merevlemezen tárolt információ hozzáférhető a másodperc törtrésze alatt.   Egy tipikus mai asztali számítógépben akár 1000 GB -os merevlemez is lehet, míg egy laptopban 500 GB –os (2008). Az adat file -ok formájában van tárolva. Amikor egy program fut a számítógép kér egy file-t, a merev lemez beolvassa a byte -jait és elküldi a CPU-nak, de egyszerre csak egyet.   Két módon is mérhetjük egy merevlemez teljesítményét:   - adat ráta (data rate): Az adat ráta a byte -ok száma másodpercenként amit a meghajtó szolgáltatni tud a CPU-nak. Minél nagyobb ez az adat annál gyorsabb egy merevlemez.   - elérési idő (seek time): A elérési idő az az idő ami a CPU kérése és az első byte elküldése között telik el. Minél kisebb ez az érték annál jobb, annál gyorsabb egy adattároló.   A másik fontos paraméter a kapacitása a meghajtónak, ami a byte-ok száma amit tárolni képes.  


Létrehozva: - 2008-07-27 23:03:19
A cikkhez tartozó képek
Nincsenek további képek.

További friss bejegyzések a kategóriából